Gödöllõn, belépve a Szent István Egyetem Botanikus Kertjébe egy terebélyes fa már messzirõl magára vonja tekintetünket közel 20 méteres termetével és több mint 320 centiméteres kerületével.

A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelû vadászat után a sebzett vadkan elõl egy vadkörtefán talált menedékre. Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllõi birtokán 1000 vadkörtét ültessenek. Ebbõl mára ez az egy példány maradt meg. 

A sikeres isaszegi csata után nem meglepõ, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgõ gödöllõi fõhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot. 

A kiegyezés után az uradalmat koronázási ajándékként megkapó királyi családból, a bájos és a magyarság számára oly kedves Erzsébet királyné, Sisi igyekezett felfedezni kedvenc nyaralóhelyének minden zegét-zugát. Egyik elsõ kilovaglása során éppen az erdõ szélén nyargalt, amikor megpillantotta a vadkörtefát. A gyeplõt sebesen megrántva megállította száguldó paripáját. A fa éppen akkor érlelte bõkezûen termését és a lelkes Sisi megfelejtkezve az udvari etikettrõl örömében kiáltozva lelkesen megölelte a fát, majd jóízûen falatozott a vén fa földre hullott, érett gyümölcseibõl. 

Ettõl kezdve gyakran látogatta a matuzsálemet, nyáron szívesen hûsölt lombjai alatt, tavasszal virágpompájában gyönyörködött, míg õsszel a hatalmas lombozat színkavalkádja ejtette ámulatba a királynét, aki nyugalmat és békességet talált a fa tövében. Állítólag itt ismerkedett meg Andrássy gróffal is, aki fülig szerelmes lett belé, ezért a gödöllõiek azóta is a szerelmesek fájaként tartják számon a jó öreg vackort.

(forrás: Szeretlek Magyarország)

37 ezer szavazattal második lett a gödöllõi vén vackor, a gyõztes Bulgária ezeréves öreg szilfája lett.

A negyedik Európai Év fája verseny online szavazását 77 ezer szavazattal nyerte Szliven városából egy szilfa, míg a második helyezett a magyar gödöllõi vackor lett majd 37 ezer szavazattal. A harmadik helyet a lengyel wybicki tölgy nyerte el, 16 ezer szavazattal. A verseny az utolsó pillanatig nagyon szoros volt, a bolgár fa a verseny utolsó hetében húzott el. A díjakat az Európa Parlamentben adta át a verseny szervezõje, az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete a Nadace Partnerstvi. A verseny szervezésében a Tetra Pak és az Európai Földtulajdonosok Szövetsége is részt vett.

A gödöllõi vén vackor (Takács Gábor képe)

Az európai versenybe azok a fák kerülnek, melyek elõzõ évben megnyerik a nevezõ ország Év Fája versenyét. A nemzetközi forduló szavazása februárban zajlott az interneten. Idén 10 ország vett részt a versenyben: Bulgária, Csehország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Szlovákia és Wales. A fák sikere leginkább az õket támogató helyi közösségnek köszönhetõ, melyek a versenybe nevezték kedvenc fáikat egy-egy történet kíséretében.

Az idei nyertes, a bolgár szilfa központi helyet foglal el a szliveniek életében, mindennapos találkozópont és számos rendezvény és demonstráció indul innen a mai napig. Külön érdekesség, hogy a város tengerszint feletti magasságát is itt mérték meg elõször, és a fa szerepel a város címerében is.

A második helyezést elért vadkörtefa, mely a gödöllõi Szent István Egyetem botanikus kertjében él, 36 ezer szavazattal lett második. A vackorhoz számos legenda fûzõdik, melyek közül az egyik legismertebb, hogy állítólag a fa lombjai alatt fogalmazta meg Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben. A harmadik helyezett lengyel tölgyfa 16 ezer szavazatot kapott. Az idõs fa Bêdominból való, a lengyel nemzeti himnusz szerzõjének szülõvárosából.

A verseny mondanivalóját szomorú esemény erõsítette meg. A szavazás ideje alatt, február közepén söpört át Anglián és Írországon egy heves hurrikán mely gyökerestül kicsavarta az ír fát, mely az ország legmagasabb szürke nyárfája volt.

A verseny eredménye:

1. Öreg szilfa (Szliven, Szliven körzet Bulgária) – 77,526 szavazat
2. A gödöllõi óriás vackor (Gödöllõ, Pest megye, Magyarország) – 36,925 szavazat
3. Wybicki tölgye Bêdominból (Pomorskie régió, Lengyelország) – 16,768 szavazat
4. Tölgy Zechenter kertjébõl (Kremnica, Banská Bystrica régió, Szlovákia) – 10,169 szavazat
5. Višòová oltalmazó tölgye(Višòová, Liberec régió, Csehország) – 8,211 szavazat
6. Begardi csenevész tölgy Bégard (Bégard, Brittany régió, Franciaország) – 4,989 szavazat
7. Niel Gow tölgye (Perthshire, Skócia) – 1,740 szavazat
8. Birr vári szürke nyár(Co Offaly, Írország) – 1,517 szavazat
9. Tölgy a holtak kapuja elõtt (Wrexham, Wales) – 1,093 szavazat
10. A természet harmóniájának fája - molyhos tölgy (Alta Sabina, Lazio régió, Olaszország) – 689 szavazat

Összes szavazat: 159,627

(forrás: Szeretlek Magyarország)

Itt az ideje az év elsõ permetezésének, még két napig biztosan ideális lesz hozzá az idõjárás. Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. Néhány trükkel segíthetjük a természetet abban, hogy a munka egy részét elvégezze helyettünk.

A hagyományos télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain, a szõlõtõkék vázágain, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevõk (pajzstetvek, atkák, levéltetû-tojások, molyok) áttelelõ alakjait.

A permetezés elõtt metsszük meg a növényt, és ne felejtsük el a mechanikai növényvédelmet sem (faápolás, tisztogatás – errõl tippeket a Biokontroll Hungária Kht. weboldalán talál). A nagyobb sebeket (például levágott ágak helyét) sebkezelõ szerrel kell bekenni.

Mikor érdemes permetezni? Például most, mert még legalább két napig nem lesz csapadék; a fõ szabály az, hogy akkor érdemes belevágni a munkába, amikor az elõrejelzések szerint a következõ öt-hat órában nem ered el az esõ. Rügyfakadás elõtt, de már a fagyok után kell permetezni, és a szélcsend is fontos. Egyféle szert ajánlott használni, akkora adagban, hogy megfelelõ fedést adjon a növény ágain és törzsén is.

A cikk folytatása >>

Zsirmon Réka Kócsagtenger címû fotója kapott elismerést

Zsirmon Réka magyar természetfotós kapta a National Geographic idei pályázatának egyik elismerését Kócsagtenger címû képéért. A csütörtöki eredményhirdetésen Paul Souders Ice Bear címû alkotása nyerte a fõdíjat Washingtonban.

A 125 esztendõs National Geographic emberek, helyek és természet kategóriában meghirdetett, a világ egyik legrangosabbjának számító pályázatára több mint 150 országból több mint 7000 fényképet neveztek. A természet kategória gyõztese a fõdíjat is elnyerõ Paul Souders lett. A seattle-i fotós a befagyott Hudson-öbölben fényképezett, jeges víz alól felsejlõ jegesmedve képével gyõzte meg a zsûrit.

A hír folytatása itt olvasható >>

A rendhagyó osztályfõnöki óra a szelektív hulladékgyûjtésrõl, olyan céllal született, hogy kialakítsuk a gyermekekben a természettudatos kompetenciának azt a részét, ami a környezettudatos viselkedésre ösztönöz.

Frontális osztálymunka keretében beszéltünk a szemét és hulladék fogalma közötti különbségrõl, a szemét környezetkárosító hatásáról és ezért a szelektív hulladékgyûjtés jelentõségérõl. Kihangsúlyoztuk a gyûjtõszigetek jelentõségét. Légifelvételen megnéztük településünk gyûjtõszigeteinek pontos elhelyezkedését.

Ezek után a gyerekek játékos csoportmunkában 1-1- gyûjtõszigetet személyesítettek meg és az ÖKO-Pannon Kft. Hulladékból termék c. film alapján elõregyártott képeket megfelelõ sorrendbe helyezve elmagyarázták, hogy az õ gyûjtõszigetük termékeibõl hogyan lesz másodnyersanyag.

Óra végeztével pedig a gyerekek elméleti tudásukról, „Hulladék-teszt” formájában adhattak számot, gyakorlati ismereteikrõl pedig a tanterembe hozott háztartási szemét és hulladék szelektív kiválogatásával.

Az óra során bebizonyosodott, hogy eredményes volt, mert tudatosult a gyermekekben, hogy a hulladék az érték, és bízzunk abban, hogy ez a tudatos viselkedés embertársaink között egyre jobban elterjed.

dr. Kollár Lászlóné osztályfõnök 5.b osztály

A Magyar Haltani Társaság honlapján december 31-én zárult közönségszavazás eredményeként 2014-re a magyar bucó lett az év hala (43%), megelõzve a másodikként befutó sügért (40%) és a harmadik helyezett gardát (17%).

Hat és fél ezer szavazat alapján született döntés az év haláról, de a választást sokkal többen kísérték figyelemmel: a voksolás három hónapja alatt a régi közönség mellett tízezer új látogató is felkereste az egyesület honlapját.

A magyar bucó, amely kizárólag a Dunában és a Dnyeszterben, valamint ezek mellékfolyóinak rendszerében él, igazi különlegesség. Vizeinknek õshonos és bennszülött hala, ezért fokozottan védett. Véletlenül megfogott példányait haladéktalanul vissza kell engedni, ennek ellenére a horgászok körében is népszerû, sokan szavaztak rá.

A Herman Ottó által sugár kardosnak nevezett, szép formájú garda, amely sütve "igen jó eledel", és annak idején "a Balaton partvidékén igazi néptáplálék" volt, napjainkra nagyon megritkult, ezért igényel több figyelmet. A kitûnõ ízû és horoggal jól fogható sügér szinte minden vizünkben gyakori, ám épp ezért érdemel megbecsülést, hiszen nagyon sok horgásznak szerez örömet.

A korábbi években a nyúldomolykó, a kõsüllõ, a széles kárász és a menyhal érdemelte ki az év hala címet.

(forrás: MTI)

Mint az az éves programunkban is szerepelt, október 26-ára õszbúcsúztató kerékpártúrát szerveztünk. A nagyon jó idõnek köszönhetõen nagyon jól sikerült. Sokan tartottak velünk 5 évestõl 70 évesig minden korosztály képviseltette magát. Kb. 40-en voltunk.

Aki nem tud már kerékpározni, az autóval jött ki és segített a paprikás krumplit megfõzni. Akinek volt kedve, az túrázott egyet az erdõben még kész nem lett az ebéd. Nagyon jól sikerült az ebéd is, mert nem maradt egy falat sem.

Ebéd után még egy kicsit beszélgettünk és mindenki megelégedésére, jókedvûen indultunk haza.

Házi berkenye - Sorbus domestica

A házi berkenye 2001 óta védett hazánkban, vörös listánk veszélyeztetettség közelinek tünteti fel. E faj nálunk az elfeledett gyümölcsök sorába tartozik, ugyanakkor tõlünk nyugatra több évtizede reneszánszát éli.

Általános bemutatás

A mi erdõnk c. magazin 2013. februári számában jelent meg a házi berkenye általános jellemzése.

Egy elfeledett gyümölcsfa: házi berkenye (PDF)

A középhegységek melegebb, délies kitettségû oldalain tölgyesekben, bokorerdõkben, erdõszéleken és a régi gyümölcsösökben, szõlõkben általában szálanként elõforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcsébõl fõzhetõ pálinka révén ismert.

A középkorban minden hazai kolostorkert gyümölcsfái között fellelhetõ volt. Emlékeit a dunántúli szõlõhegyek több évszázados hagyásfái õrzik. A Balaton déli partján, Teleki szõlõhegyén áll a kb. 300 éves védett házi berkenye, amelynek kerülete eléri a 320 cm-t. Egyedei igen magas, 4-500 éves kort is képesek megélni.

A közepes termetû (20-25 m) fa alakja meglehetõsen változó: szabad állásban törzse zömök, vastag, terpeszkedõ ágakra bomlik, zárt erdõben ugyanakkor egyenes, jól feltisztuló törzset és nyúlánk koronát fejleszt. Kérge fiatalon  vörösesbarna, idõvel azonban sötétbarnára változik, és repedezettsége idõsebb korára az ágakra is átterjed. Tojásdad rügyei ragadósak, végein molyhosak, páratlanul szárnyalt levelei 15-19 lándzsás, 3,5-5 cm hosszú levélkébõl állnak. Fehér virága májusban nyílik, nyakas körte vagy gömbölyded alakú termései pedig szeptemberben érnek. A sárga, a napos oldalon pirosló gyümölcs nagyon mutatós, de a sok csersavtól akkor még élvezhetetlenül fanyar, innen kapta népi elnevezését, a fojtós jelzõt. A tudományos nevének elsõ tagja (sorb=fanyar kelta szóra) is erre vezethetõ vissza. A fáról lehullva aztán a magas cukortartalmának köszönhetõen gyorsan szottyosodik és a naspolyához hasonlóan fogyasztható. Termésébõl lekvár, pálinka készíthetõ. Lekvárja önmagában alma ízû. Sokat kell azonban várni a gyümölcsre, hiszen 20-25 éves korában hozza az elsõ virágait, termésére pedig csak 30 éves korától lehet számítani. A „Gyümölcskertész” címû újság 1905-ben megjelenõ egyik számában írták: „nem annyira ültetõjének, mint inkább unokáinak rója le a hála adóját, akinek nagy része szeretettel is áldja a nagyapó emlékét, aki nekik nemcsak árnyat adó, madárdalos fát, hanem olyat ültetett, amelyikbõl szépen is pénzelhetnek.” Termése mellett az utóbbi idõben mindinkább értékelik esztétikai értékét, elsõsorban szép, narancssárgás-pirosas õszi lombszínezõdését.

A többi vadgyümölcshöz hasonlóan a házi berkenye fája is igen értékes. Kemény, finom szövetû, faragásra, hangszer és puskatus készítéséhez egyaránt szívesen használják.

Tudta-e?

Az Országos Erdészeti Egyesület a házi berkenyét (Sorbus domestica) választotta az Év fájának 2013-ban.
A berkenye nemzettségnek a világon közel 200, Európában 92, hazánkban pedig mintegy 40 faja és alfaja ismert, még a közelmúltban is találtak újakat a Vértesben.
Must készítésére is használják, mert javítható vele például az almabor aromája, tárolhatósága és tisztasága.
Kissné Szabó Gabriella, közjóléti elõadó, Pilisi Parkerdõ Zrt.

(Forrás: A mi erdõnk, III. évfolyam 2013./1. szám)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madara cím odaítélésével a figyelmet szeretné felhívni a veszélyeztetett fajra.

A világszerte veszélyeztetett faj magyarországi populációja jelentõsen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben. Korábban az egész Kárpát-medencében fészkeltek, ma már csupán a Dunamenti-síkságon és a Hortobágy térségében maradtak fenn nagyobb számban. A túzok nagy termete ellenére is tud repülni, ha pedig ráijesztenek, egy egész kórusmûvet ad elõ. Élõhelyüket azonban veszélyezteti a mezõgazdasági termelés, számuk az elmúlt évtizedekben csaknem tizedére csökkent, csupán 1500 példány maradt az országban. Megõrzésük a fajvédelem szempontjából létfontosságú lett, ezért a dévaványai túzokvédelmi állomásra kerül be az összes veszélyeztetett fészekalj.

A madártani egyesület 1979 óta választja meg az év madarát, ezzel is felhívva a figyelmet egy-egy fajra. Ezúttal - az elmúlt évek gyakorlatával felhagyva - nem a lakosság szavazott a következõ év madaráról, hanem az egyesület választotta ki. "Nagyon örömteli év lesz a jövõ év, hiszen 40 évesek leszünk" - mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik munkatársa. Orbán Zoltán hozzátette: az egyesület Kelet-Közép-Európa legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A túzok világszerte veszélyeztetett faj. Magyarországon is fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

A hír folytatása >>

2014. szeptember 28. Jó reggelt!

Kopogtatnak, 7 óra 50 perc. Álmosan nyitok ajtót. Bihari barátom hozott 1 „halott” TV-t, hol lehet letenni, mert még senki nincs a Búcsú téren és már 8 óra. Mondom, 9-kor kezdünk gyûjteni, illetve átvenni. Minden esetre elkísértem utolsó útjára a készüléket. Nem sokáig árválkodott egyedül, mert társaságot kapott: néhány hangszórót és más kiszuperált lomot.

Az idõ haladt - 8 óra 50 perc, megérkezik az Egyesület elnöke. Telefonon, hol az autó, öt perc és ott lesz, valóban 55-kor megérkezik a Fe-Group 30 m³-es konténerrel.

9 óra: érkeznek az elsõ „beszállítók”. Ömlesztik a sok hulladékot TV, mosógép, hûtõ, számítógépek, háztartási elektromos készülékek.

9 óra 30: már van 10 db tévénk, 8 db hûtõnk és 3 mosógépünk. Megjelenik az elsõ guberáló, nem vihet el semmit, szomorúan, morogva tovább áll. Egyszerre érkezik 5 gépkocsi, türelmesen várják, hogy megszabadítsuk veszélyes terhüktõl. A konténer már félig van pakolva, de gyõzzük, mert tudjuk, hogy a jóért dolgozunk. Az általunk gyûjtött hulladékokból feldolgozás után ismét új dolgok születnek.

10 óra 30 perc: kerékpáros érkezik, a csomagtartón döglött akkut hoz. Csodálkozik, hogy örülünk neki és az akkunak. A hangulat jó, viccelõdve fogadjuk az ismerõsöket, "nem veszünk semmit", csak hagy rakjam le, mivel már 2 éve kerülgetem, pakolgatom, így nehezen válok meg tõlük. A múlt héten végleges elhatározásra jutottam, mikor belerúgtam az egyikbe, szûk volt a hely miattuk.

11 óra 30 perc, befutnak az utolsók. Már csaknem tele a konténer. Harangoznak, vége a munkának, mert nekünk az volt, de még várunk kb. 10 percet, azután zárjuk a jóllakott konténer ajtaját és a hulladék elindul a megújulás felé. Nyugtával dicsérjük a napot.

Sikerrel zárult a felhívásunk. Köszönjük a lakosság aktív hozzáállását és közremûködését, nélkülük nem sikerült volna.
Mj.:Ezt a gyûjtést másnak kellene végezni, de az nem teszi, pedig azért fizetjük.   

K.M.