Ajánlott oldalak
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldtech Magazin
Tudatos Vásárló
Zöldövezet Program
Greenfo
Parlagfûmentes Magyarországért Egyesület
Vízminõség.hu
Nonprofit.hu
NIOK
Földmûvelésügyi Minisztérium
Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület
Népegészségügyi Portál
Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer
Hulladék Munkaszövetség
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Környezetvédelem Online
BeGreeny
Alternatív Energia Hírportál
Zöld Kör
Komposztálj!
Láncszem
Alternatív Energia
E-hulladék
Zöldõrség
Zöldtech Magazin
Tudatos Vásárló
Zöldövezet Program
Greenfo
Parlagfûmentes Magyarországért Egyesület
Vízminõség.hu
Nonprofit.hu
NIOK
Földmûvelésügyi Minisztérium
Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület
Népegészségügyi Portál
Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer
Hulladék Munkaszövetség
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Környezetvédelem Online
BeGreeny
Alternatív Energia Hírportál
Zöld Kör
Komposztálj!
Láncszem
Alternatív Energia
E-hulladék
Zöldõrség

Hõtérkép
Széltérkép
UV-térkép
Felhõkép
1%
Elõre is köszönjük!
Számlaszámunk:
65500037-30018202-
53000008
Latest Articles
· Farkasgyepûi kirán...
· Majális a Tájháznál
· Visszaemlékezés az...
· Hetven éve hódít ...
· Mit kell tudni a sze...
· Majális a Tájháznál
· Visszaemlékezés az...
· Hetven éve hódít ...
· Mit kell tudni a sze...
Login
Users Online

Eszközbeszerzések támogatása
Vad Magyarország: káprázatos film készült a Kárpát-medence élõvilágáról
Az utolsó simításokat végzik a Vad Magyarország – A vizek birodalma címû egész estés természetfilmen, amely április végétõl látható hazánkban.
Évtizedek óta ez az elsõ nagyszabású természetfilm hazánk vadvilágáról. A nemzetközi együttmûködésben készült filmet húsz hazai helyszínen forgatták, másfél éven keresztül. Az utómunkálatok is immár egy éve tartanak.
Részletek >>
[center]
szólj hozzá: Vad Magyarország[/center]
Évtizedek óta ez az elsõ nagyszabású természetfilm hazánk vadvilágáról. A nemzetközi együttmûködésben készült filmet húsz hazai helyszínen forgatták, másfél éven keresztül. Az utómunkálatok is immár egy éve tartanak.
Részletek >>
[center]
szólj hozzá: Vad Magyarország[/center]
A jövõnk múlhat rajta ... Válasszunk magyar terméket!
[center][/center]
Ünnepi készülõdés


Köszönet a segítségért Holi Mihálynénak, Németh Sándornénak, Zalabai Gábornénak, Zalabai Gábornak, Tiszai Zoltánnénak, Karai Lászlónénak, Zsadányi Lászlónénak, Nagy Lászlónak.
Képekkel is illusztráljuk, hogy milyen volt, és milyen lett a virágoskert.
Veszélyeshulladék-gyûjtés
A Hernádi Környezetvédõ és Faluszépítõ Egyesület 2011. évi progr
Szavazzon 2012 év madarára


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az eddigiektõl eltérõen idén a lakosságra bízza a 2012-es év madarának kiválasztását. A természetvédelmi szervezet honlapján két elterjedt ragadozómadárra és egy énekesmadárra lehet szavazni február 10-tõl. A fajok közös jellemzõje, hogy általánosan elterjedtek Magyarországon, így minden madárszeretõ rendszeresen találkozhat velük és tehet a védelmükért. A három jól ismert faj az egerészölyv, a fekete rigó és a vörös vércse. A május 10-ig tartó szavazás lezárultával az MME elkezdi a jövõ évi kampány elõkészítését.
2011 az Erdõk Nemzetközi Éve


A Mezõgazdasági és Élelmezési Világszervezet 2010-es jelentése szerint (FAO’s Global Forest Resources Assessment 2010) évente 13 millió hektárt alakítottunk át egyéb típusú (pl. mezõgazdasági jellegû) területre 2000 és 2010 között. Az erdõségek 1/3-a érintetlen erdõként került osztályozásra, azaz emberi beavatkozásnak nincs jele. Ezek az erdõségek, elsõsorban a trópusi esõerdõk, a legfajgazdagabb és legsokszínûbb ökoszisztémák egyike. Ezek a területek a világ erdeinek 36%-át teszik ki, kb. 1.4 milliárd hektárt. Azonban eme térségek elterjedése csökkenõ tendenciát mutat: évente 0,4%-uk alakul át fakitermelési, vagy mezõgazdasági övezetté. A legnagyobb veszteségek Dél-Amerikát, Afrikát és Ázsiát érik.
A természetes területek átalakításán kívül számos, egyéb veszély is fenyegeti ezeket az ökoszisztémákat. Az erdõterületek 1%-át emésztik fel erdõtüzek évente. Ezenkívül kb. 35 millió hektár erdõt támadnak meg évente különbözõ állati eredetû kártevõk fõleg a mérsékelt és boreális térségekben. Az invazív fajok több, mint 34 millió hektárt veszélyeztetnek csak az Egyesült Államokban. Mindemellett a klímaváltozás további hatással van az erdõségek elterjedés területeire is.
Ugyanakkor, a védelem alá vett erdõk száma több mint 95 millió hektárral bõvült, aminek legnagyobb részét, 46%-át 2000 és 2005 között jelölték ki. A fajok és élõhelyek egyre általánosabb védelmének köszönhetõen a világ erdõségeinek 12%-a (460 millió hektár) a biológiai sokféleséget hivatott õrizni. Ebbõl hivatalosan is védett helynek kb. 10% számít. A védett területek aránya ellenére azonban a jelentés kihangsúlyozza a fenntartható erdõgazdálkodás és a további megõrzési stratégiák fejlesztésének szükségességét is.
A jelentés szintén kiemelte, hogy a védett területek kijelölése mellett egyéb változtatásokra is szükség van (pl. új szabályozások, közösség részvétele a döntéshozatalban, egyéb élelmiszerforrások használata, stb.), amely megakadályozzák eme területeken, pl. a közép-afrikai õserdõkben, a biológiai sokféleség kiaknázását.
Az erdõk, fajgazdagságuk és a hozzá kapcsolódó kultúrák megõrzése érdekében részben a tavalyi év (a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) és teljes egészében az idei év is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezen területek milyen jelentõs funkciót töltenek be az emberiség életébe és hogy mennyire létfontosságú megõrzésük a számunkra.
Az Erdõk Nemzetközi Éve
(forrás: Diverziti Egyesület)
1%
2011. év madara a széncinege


Napjainkra a természetes élõhelyek átalakítása, életközösségeik változatosságának csökkenése olyan mértéket ért el, hogy már nem csak a biológusok, ökológusok és a zöld szervezetek, de a kérdéssel nem foglalkozó lakosság egyre szélesebb rétegei is érzik ennek negatív hatásait. Azaz ma már a fajok eltûnése, a táj kiüresedése közvetlen, negatív hatásokat gyakorol a gazdaságra, a lakosság életszínvonalára, a nemzeti, kontinentális és bolygó szintû kereskedelemre, élelmiszerellátásra - azaz a társadalom szövetének egészére.
Mit is jelent ez pontosan? Nem pusztán annyit, hogy néhány "fákat ölelgetõ" fanatikus vagy szemüveges biosz professzor kevesebb ürgét, sast, bogarat vagy virágot láthat. Hanem: a túlhalászás miatt világszerte kiüresedõ tengerek és óceánok halászainak munkanélküliségét; a természetes rovarvilág eltûnése miatt kézzel porzott barack ligeteket Kínában, eltûnõ fecskéket (a 2010-es év madarai) Magyarországon; a kiuzsorázott talajok csökkenõ termésátlagait; az élhetetlenné, sok helyen lakhatatlanná váló tájat (és még folytathatnánk szinte a végtelenségig), ami a klímaváltozás globális és lokális hatásaival együtt össz társadalmivá teszi a kérdés.
Az eddigi védelmi kezdeményezések fiaskója
Sajnos a hatások még csak mostanában kezdik elérni a közvélemény és a döntéshozók ingerküszöbét, amit az is igazol hogy az 1992-ben, Rióban aláírt biodiverzitás védelmi egyezmény - mely azt tûzte ki célul, hogy 2010-re állítsuk meg a biológiai sokféleség csökkenését - nem hozta meg a várt eredményeket. Ezért a mai nappal kezdõdõ fél éves magyar EU elnökség egyik fontos feladata az új biodiverzitás védelmi stratégia alapjainak lerakása lesz.
További információk >>>
(forrás: Greenfo.hu)
Élményem!


Azt mondhatom róla, hogy a fiatalok tanulhatnának tõlük összetartást, fiatalos lendületet, ötletgazdagságot. Kortól és nemtõl függetlenül. Nagyon gazdag programmal lepték meg egymást, kifogyhatatlan volt az ötletük.
Már évek óta jelen vagyok ezen a rendezvényen, évrõl évre gazdagabb a repertoárjuk. Nem panaszkodnak, hanem nagyon jó hangulatot teremtenek. Itt is köszöntöm a 80 éves Dormány Józsi bácsit, tavaly még tolókocsival jött, ebben az évben már csak 2 bottal. Reméljük jövõre már bot nélkül fog jönni, akinek további nagyon jó egészséget kívánok.
Nagyon szépen köszönöm a meghívást és további jó egészséget kívánok a Nyugdíjas Egyesület minden tagjának.
Néhány kép az évzáró rendezvényrõl ->
Konténeres fenyõ
Veszélyeshulladék-gyûjtés

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy évente egyszer megrendezzük a veszélyeshulladék gyûjtését, hogy ne az erdõben találjuk meg azokat a dolgokat, amit évente egyszer le tudnak adni.
Köszönjük a lakosságnak, hogy megpakolta a gépkocsit, amelyik elszállította a veszélyes hulladékot.
Kérjük továbbra is otthon gyûjtsék az elromlott, elhasznált elektromos, elektronikai hulladékot, mert jövõ októberben is meg fogjuk rendezni a gyûjtést.