1%

Adószám: 18703423-1-13
Elõre is köszönjük!

Számlaszámunk:
65500037-30018202-
53000008

Latest Articles

Login

Username

Password



Not a member yet?
Click here to register.

Forgotten your password?
Request a new one here.

Users Online

· Guests Online: 2

· Members Online: 0

· Total Members: 25
· Newest Member: szabomagda

Eszközbeszerzések támogatása

Vad Magyarország: káprázatos film készült a Kárpát-medence élõvilágáról

Az utolsó simításokat végzik a Vad Magyarország – A vizek birodalma címû egész estés természetfilmen, amely április végétõl látható hazánkban.

Évtizedek óta ez az elsõ nagyszabású természetfilm hazánk vadvilágáról. A nemzetközi együttmûködésben készült filmet húsz hazai helyszínen forgatták, másfél éven keresztül. Az utómunkálatok is immár egy éve tartanak.


Részletek >>


[center]
szólj hozzá: Vad Magyarország[/center]

A jövõnk múlhat rajta ... Válasszunk magyar terméket!


[center][/center]

Ünnepi készülõdés

rendezvényeink A Hernádi Környezetvédõ és Faluszépítõ Egyesület közgyûlésén  megbeszéltük, hogy a március 15-ei ünnepre készülõdve a falutábláknál lévõ virágoskertet megszépítjük. Így aki bejön községünkben az érezze, hogy nálunk már megérkezett a tavasz és nem vagyunk tétlenek - megszépítettük legalább a falutábláknál lévõ virágoskerteket.

Köszönet a segítségért Holi Mihálynénak, Németh Sándornénak, Zalabai Gábornénak, Zalabai Gábornak, Tiszai Zoltánnénak, Karai Lászlónénak, Zsadányi Lászlónénak, Nagy Lászlónak.


Képekkel is illusztráljuk, hogy milyen volt, és milyen lett a virágoskert.

Veszélyeshulladék-gyûjtés

A Hernádi Környezetvédõ és Faluszépítõ Egyesület 2011. évi progr

hírekA február 25-i közgyûlésen fogadtuk el az idei programjainkat.

Szavazzon 2012 év madarára

pályázat, felhívás Egerészölyv, fekete rigó vagy vörös vércse: ezekre a madarakra lehet szavazni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kezdeményezett online voksoláson, amelynek célja a 2012-es év madarának megválasztása.


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az eddigiektõl eltérõen idén a lakosságra bízza a 2012-es év madarának kiválasztását. A természetvédelmi szervezet honlapján két elterjedt ragadozómadárra és egy énekesmadárra lehet szavazni február 10-tõl. A fajok közös jellemzõje, hogy általánosan elterjedtek Magyarországon, így minden madárszeretõ rendszeresen találkozhat velük és tehet a védelmükért. A három jól ismert faj az egerészölyv, a fekete rigó és a vörös vércse. A május 10-ig tartó szavazás lezárultával az MME elkezdi a jövõ évi kampány elõkészítését.

2011 az Erdõk Nemzetközi Éve

hírek 2011 az Erdõk Nemzetközi Éve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tavalyi év után (2010 a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) most kifejezetten az erdõk fontosságát, azok fenntartható kezelését és megõrzését szeretné kiemelni a nemzetközi évvel. Az erdõk létfontosságú területek az emberiség és az élõvilág számára:  bolygónk felszínét 31%-ban erdõségek borítják, itt él a szárazföldi fajok 80%-a és közel 1.6 milliárd ember függ közvetlen ezektõl a területektõl. Mindeközben az erdõk 30%-át valamilyen módon felhasználjuk és átalakítjuk, amivel évente 13 millió hektárt veszítünk el ezekbõl az értékes területekbõl.


A Mezõgazdasági és Élelmezési Világszervezet 2010-es jelentése szerint (FAO’s Global Forest Resources Assessment 2010) évente 13 millió hektárt alakítottunk át egyéb típusú (pl. mezõgazdasági jellegû) területre 2000 és 2010 között. Az erdõségek 1/3-a érintetlen erdõként került osztályozásra, azaz emberi beavatkozásnak nincs jele. Ezek az erdõségek, elsõsorban a trópusi esõerdõk, a legfajgazdagabb és legsokszínûbb ökoszisztémák egyike. Ezek a területek a világ erdeinek 36%-át teszik ki, kb. 1.4 milliárd hektárt. Azonban eme térségek elterjedése csökkenõ tendenciát mutat: évente 0,4%-uk alakul át fakitermelési, vagy mezõgazdasági övezetté. A legnagyobb veszteségek Dél-Amerikát, Afrikát és Ázsiát érik.

A természetes területek átalakításán kívül számos, egyéb veszély is fenyegeti ezeket az ökoszisztémákat. Az erdõterületek 1%-át emésztik fel erdõtüzek évente. Ezenkívül kb. 35 millió hektár erdõt támadnak meg évente különbözõ állati eredetû kártevõk fõleg a mérsékelt és boreális térségekben. Az invazív fajok több, mint 34 millió hektárt veszélyeztetnek csak az Egyesült Államokban. Mindemellett a klímaváltozás további hatással van az erdõségek elterjedés területeire is.

Ugyanakkor, a védelem alá vett erdõk száma több mint 95 millió hektárral bõvült, aminek legnagyobb részét, 46%-át 2000 és 2005 között jelölték ki. A fajok és élõhelyek egyre általánosabb védelmének köszönhetõen a világ erdõségeinek 12%-a (460 millió hektár) a biológiai sokféleséget hivatott õrizni. Ebbõl hivatalosan is védett helynek kb. 10% számít. A védett területek aránya ellenére azonban a jelentés kihangsúlyozza a fenntartható erdõgazdálkodás és a további megõrzési stratégiák fejlesztésének szükségességét is.

A jelentés szintén kiemelte, hogy a védett területek kijelölése mellett egyéb változtatásokra is szükség van (pl. új szabályozások, közösség részvétele a döntéshozatalban, egyéb élelmiszerforrások használata, stb.), amely megakadályozzák eme területeken, pl. a közép-afrikai õserdõkben, a biológiai sokféleség kiaknázását.

Az erdõk, fajgazdagságuk és a hozzá kapcsolódó kultúrák megõrzése érdekében részben a tavalyi év (a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) és teljes egészében az idei év is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezen területek milyen jelentõs funkciót töltenek be az emberiség életébe és hogy mennyire létfontosságú megõrzésük a számunkra.

Az Erdõk Nemzetközi Éve


(forrás: Diverziti Egyesület)

1%

pályázat, felhívás

2011. év madara a széncinege

Gondoltad volna? A faj nem veszélyeztetett, nem csökken az állománya; alkalmazkodóképes, mesterséges odúkkal jól telepíthetõ. Szükségünk van egy olyan pozitív példára, ami igazolja, hogy mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élõhelyrombolás, a fajok eltûnése ellen.

Napjainkra a természetes élõhelyek átalakítása, életközösségeik változatosságának csökkenése olyan mértéket ért el, hogy már nem csak a biológusok, ökológusok és a zöld szervezetek, de a kérdéssel nem foglalkozó lakosság egyre szélesebb rétegei is érzik ennek negatív hatásait. Azaz ma már a fajok eltûnése, a táj kiüresedése közvetlen, negatív hatásokat gyakorol a gazdaságra, a lakosság életszínvonalára, a nemzeti, kontinentális és bolygó szintû kereskedelemre, élelmiszerellátásra - azaz a társadalom szövetének egészére.

Mit is jelent ez pontosan? Nem pusztán annyit, hogy néhány "fákat ölelgetõ" fanatikus vagy szemüveges biosz professzor kevesebb ürgét, sast, bogarat vagy virágot láthat. Hanem: a túlhalászás miatt világszerte kiüresedõ tengerek és óceánok halászainak munkanélküliségét; a természetes rovarvilág eltûnése miatt kézzel porzott barack ligeteket Kínában, eltûnõ fecskéket (a 2010-es év madarai) Magyarországon; a kiuzsorázott talajok csökkenõ termésátlagait; az élhetetlenné, sok helyen lakhatatlanná váló tájat (és még folytathatnánk szinte a végtelenségig), ami a klímaváltozás globális és lokális hatásaival együtt össz társadalmivá teszi a kérdés.

Az eddigi védelmi kezdeményezések fiaskója
Sajnos a hatások még csak mostanában kezdik elérni a közvélemény és a döntéshozók ingerküszöbét, amit az is igazol hogy az 1992-ben, Rióban aláírt biodiverzitás védelmi egyezmény - mely azt tûzte ki célul, hogy 2010-re állítsuk meg a biológiai sokféleség csökkenését - nem hozta meg a várt eredményeket. Ezért a mai nappal kezdõdõ fél éves magyar EU elnökség egyik fontos feladata az új biodiverzitás védelmi stratégia alapjainak lerakása lesz.

További információk >>>


(forrás: Greenfo.hu)

Élményem!

egyéb rendezvények Meghívást kaptam a Nyugdíjas Egyesülettõl évzáró rendezvényükre.

Azt mondhatom róla, hogy a fiatalok tanulhatnának tõlük összetartást, fiatalos lendületet, ötletgazdagságot. Kortól és nemtõl függetlenül. Nagyon gazdag programmal lepték meg egymást, kifogyhatatlan volt az ötletük.
Már évek óta jelen vagyok ezen a rendezvényen, évrõl évre gazdagabb a repertoárjuk. Nem panaszkodnak, hanem nagyon jó hangulatot teremtenek. Itt is köszöntöm a 80 éves Dormány Józsi bácsit, tavaly még tolókocsival jött, ebben az évben már csak 2 bottal. Reméljük jövõre már bot nélkül fog jönni, akinek további nagyon jó egészséget kívánok.

Nagyon szépen köszönöm a meghívást és további jó egészséget kívánok a Nyugdíjas Egyesület minden tagjának.


Néhány kép az évzáró rendezvényrõl ->

Konténeres fenyõ

pályázat, felhívás

Veszélyeshulladék-gyûjtés

pályázat, felhívásMár 5. éve, hogy megszervezzük a veszélyeshulladék gyûjtését. Mint eddig minden évben, ebben az évben is sikeres volt.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy évente egyszer megrendezzük a veszélyeshulladék gyûjtését, hogy ne az erdõben találjuk meg azokat a dolgokat, amit évente egyszer le tudnak adni.
Köszönjük a lakosságnak, hogy megpakolta a gépkocsit, amelyik elszállította a veszélyes hulladékot.
Kérjük továbbra is otthon gyûjtsék az elromlott, elhasznált elektromos, elektronikai hulladékot, mert jövõ októberben is meg fogjuk rendezni a gyûjtést.



A képek megtekinthetõk a galériában.

Földünkért világnap

Gondoltad volna? Mi a földünkért annyit tettünk október 30-án, hogy egy teherautót megpakoltunk a lakosság által hozott Tv-vel, hûtõvel, fagyasztószekrénnyel, számítógépekkel, monitorokkal, stb.


Köszönjük

Render time: 0.05 seconds
4,817,467 unique visits