A Hernádi Környezetvédõ és Faluszépítõ Egyesület buszkirándulást szervezet Ipolytarnócra, az õsmaradványok megtekintésére. Visszamentünk az idõben, és bejártuk a Geológia tanösvényt idegenvezetõvel, amely egy 3 D-s mozi vetítéssel ért véget, ami megmutatta, hogy milyen õsállatok éltek itt, majd sétát tettünk a Biológiai ösvényen is, ahol gyönyörködhettünk az erdõ szépségében.

Elmondhatjuk, hogy jól sikerült kirándulás volt, sok látnivalóval. A bátrabbak voltak a lombkorona felett átívelõ függõhídon is. De megnéztük a Miócén erdõt is, ami végül is nem kimondottan erdõ, hanem az õsvilágot mutatja be, tavakkal, õsállatokkal. Azért voltak olyan bátrak is, akik a 4 D-s moziba is beültek, ahol mozgó székeken ülve élvezhették a mozi varázsát.

Most egy kis történelmi áttekintést is kimásoltam ide, hogy aki nem volt még ott, és nem volt velünk, azok is ízelítõt kaphassanak, hogy mit láttunk.

„Az Ipolytarnóci ÕsmaradványokTermészetvédelmi Terület világhírû õslénytani lelõhely, egy 20 millió évvel ezelõtti vulkáni katasztrófa során betemetett „õsvilági Pompeii”, nem csoda, hogy Európa Diplomás. A terület tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdõdtek el, 1944 óta védett. A magyar állam tulajdonában és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levõ 510 hektáros elõfordulás földtani örökségét különleges interpretációban mutatja be látogatóinak, a geoturizmus kedvelt kirándulóhelye. Honlapján több nyelvû turisztikai információ és letölthetõ szakanyag található.

A terület legfontosabb õsmaradványai: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdõ hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, õsvilági élõlények lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok.

Cápafogas homokkõ

A Paratethys partszegélyi övezetében, 23 millió éve halmozódott fel az a homokkõ, mely a geológiai tanösvény elején fogadja a látogatókat. Jellegzetes zöld színét a glaukonit ásvány 5%-ot meghaladó feldúsulása okozza. Így keletkezett a partszegélyi környezetben, a cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg”. Eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki az összemosott, áthalmozódott maradványokból.

Õsállatok lábnyomai

A területen felszínre bukkan a lábnyomos homokkõ, mely kétezer négyzetkilométer felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát tartalmazza. Többek között õsorrszarvú, õz, szarvas félék, ragadozók és madarak lábnyomai, illetve egyéb nyomfosszíliák találhatók a megkövült iszapban.

Kövesedett fák

A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak oldalában találták meg, 8 méter kerületû és közel 100 m hosszúságú. A fatörzs megkövesedését a vulkáni rétegekbõl kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta. A terület tudományos vizsgálata 1836-ban kezdõdött el Kubinyi Ferenc munkája révén.

Levéllenyomatok

A lábnyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. Több, mint 15 ezer levéllenyomat található a területen, fõképp páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási kimagasló fenyõk alkották az egykori trópusi-szubtrópusi esõerdõ növényzetét.

A vulkáni katasztrófa

A vulkáni katasztrófa megõrizte a terület állat- és növényvilágát. A riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok átjárták az alsóbb rétegeket, kötõanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek. A vulkáni anyag kormeghatározása szerint az itt található lábnyomok 17 millió évesek.

Tanösvények

Az Ipolytarnóci Õsmaradványok Természetvédelmi Területen több, tematikus tanösvény került kialakításra. Ezek közé tartozik a Kõzetparki Ösvény, a Biológiai tanösvény, a Kõszikla ösvény és Geológiai ösvény.

Kõzetparki Ösvény 700 m-es hosszúságban mutatja be a földtörténeti múlt emlékeit, a tájékozódást 2 millió évenkénti tanúkövek feliratai és az idõsorba illeszkedõ kõzetminták segítik. A Biológiai tanösvény a terület élõvilágát ismerteti, kettõ, illetve négy km hosszúságú erdei ösvényeken. A 4 km hosszú Kõszikla ösvényen vízmosások, tanyaromok, kõzetkibúvások és felhagyott kõbányák láthatóak. A Geológiai ösvény legfontosabb õsmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az õsállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védõpince rész mutatja be.” Wikipédia