A parlagfû elleni közérdekû védekezés jogszabályi elõírásait a jelenleg hatályos, Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: tv.), illetve a parlagfû elleni közérdekû védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekû védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rend.) szabályozzák. E jogszabály 2008. szeptember 1. napjától lépett hatályba, rendelkezéseit csak az ezután indult eljárásoknál kell alkalmazni. Tehát ez évben már ezen jogszabályokban foglaltak szerint fognak eljárni a hatóságok.

A fentiek mellett az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez szükséges feltételrendszerról, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló FVM rendelet feltételrendszere is nevesíti a parlagfüvet. E szerint csak csökkentett mértékben részesülhet, illetve nem részesülhet támogatásban az a termelõ, aki mezõgazdasági területeit nem tartja gyom-, illetve parlagfû mentes állapotban.
A parlagfû jellemzõ élõhelyei a megbolygatott talajú területek, elsõsorban az építési területek, szántóföldek, útszélek, árokpartok. Egyéves, kétszikû magról kelõ szálbeporzású növény. A mélyebb talajrétegekbe lekerült, leszántott magvai több tíz évig is megõrzik csiraképességüket. Március végén, április elején elkezdhet csirázni, fõvirágzása augusztusban és szeptemberben elõ- és utóvirágzása júliusban és októberben van. Egyedei igen nagy mennyiségû pollent termelnek, mely a szél útján akár 100 kilométeres távolságra is képesek tömegesen eljutni. Egy növényegyed átlagosan 3000 – 4000 darab csiraképes magot érlel.

A parlagfû területi borítottsága és ezzel párhuzamosan az allergén pollenek kibocsátása, a pollenkoncentráció és annak érzéklelése nagymértékben függ az idõjárástól, a pollencsapda és az azt körülvevõ szántóterületek elhelyezkedésétõl, a termesztett növényi kultúrák és telepítések növényvédelmétõl, vegyszeres gyommentesítésének hatékonyságától.
Ezért nagyon fontos a parlagfû virágbimbójának kialakulását megakadályozni és ezt követõen ezt az állapotot meg is tartani. Ezt minden földhasználó számára a fent hivatkozott tv. 17.§(4) bekezdése elõírja, azzal a megkötéssel, hogy szigorú határnapot is megállapít, ez pedig június 30-a. A törvény fogalom meghatározása szerint földhasználó (továbbiakban: földhasználó) az, aki termõfölddel, erdõ vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, vagy termõföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal, eszközzel,berendezéssel, tárggyal rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható.(tv. melléklet 30. pont)

A június 30-i határnap vonatkozásában a bírói gyakorlat szerint a parlagfû fertõzöttség fennállása már közegészségügyi veszélyt jelent, így e helyzet bekövetkezése, függetlenül a virágzástól, vagy a virágbimbó kialakulásától a törvényi rendelkezés megsértését jelenti. Ítélkezési gyakorlat szerint mulasztás állapítható meg, ha a területen június 30-kát követõen nem észlelhetõ olyan beavatkozás, amely a parlagfû fejlõdésében kizárja a virágbimbók kialakulását. A parlagfû biológiájából, illetve közegészségügyi veszélyébõl adódik, hogy a tényleges virágzás kezdetét nem lehet megvárni a védekezés megkezdésével.

A törvény értelmében június 30-ka az a legvégsõ idõpont, ameddig meg kell akadályozni a parlagfû virágbimbóinak kialakulását. Ezt az állapotot továbbra is fenn kell tartani, melynek teljesítése csak a parlagfû rendszeres irtásával lehetséges. A törvényi szabályozás célja nem az, hogy a közérdekû védekezésben részt vevõ hatóságok lekaszáltassák a parlagfüvet, ez elsõsorban a földhasználó törvény által elõirt kötelezettsége.

A védekezési kötelezettség betartásának ellenõrzését külterületen az ingatlanügyi hatóságok (földhivatalok), belterületen a jegyzõ végzi. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget a védekezési kötelezettségének, a helyszíni ellenõrzés során a fertõzött területen a fõbb töréspontjainak koordinátái meghatározásával kell azonosítani. A töréspontok koordinátáit az ingatlanügyi hatóság mûholdas helymeghatározó eszköz és a hozzá csatlakozó kézi számítógép segítségével határozza meg.( PDA-GPS konfiguráció)
A tv. 50.§-a szerint parlagfû elleni közérdekû védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a tv.17.§.(4) bekezdésében szereplõ parlagfû elleni védekezés kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség telejésítésének ellenõrzésérõl a földhasználó elõzetes értesítése mellõzhetõ. A parlagfû elleni közérdekû védekezést elrendelõ határozatot – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fûzõdõ érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
A közérdekû védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekû védekezést elvégzõ vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A közérdekû védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is elvégeztetheti./tv.50.§.(6)./
Ha a parlagfû elleni közérdekû védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfû elleni közérdekû védekezés abban az esetben rendelhetõ el, ha az adott területen a kultúrnövény tõszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tõszám 50 %-át és a parlagfûvel való területi borítottság a 30 %-ot meghaladja. A parlagfû elleni közérdekû védekezés során az érintett kultúrában okozott kárért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt. /(tv.50.§.(7)./
Az agronómiailag indokolt tõszám viszonyítási mértékegysége db/folyóméter. A parlagfû folt borításának megállapítását 10 hektárt meg nem haladó parlagfûvel fertõzött területen 5 fõ töréspont, 10 hektárt meghaladó parlagfûvel fertõzött területnél 10 fõ töréspont környezetében kijelölt 2x2 méteres területen becsléssel százalékban kifejezve kell elvégezni. Ezeket a területeket úgy kell kijelölni, hogy az adatok a fertõzött területeket reprezentálják. A parlagfû folt borítottságát a becsült százalékos értékek átlagaként kell rögzíteni. Az agronómiailag indokolt tõszám megállapításához a számlálást a parlagfû folt borítottságának megállapítására kijelölt kvadrátokon belül 5 – 5 folyóméteren kell elvégezni. A parlagfû folton belül a kultúrnövény tõszámának megállapítása a kapott értékek átlagolásával történik.

A parlagfû elleni közérdekû védekezés elrendelését követõen a költségek 15 napon belüli megtérítésére kell kötelezni a mulasztás elkövetõjét, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekû védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra, ennek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik. /tv.50.§.(2)./
Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekû védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel. /tv.50.§.(3)./
Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben aki a tv.17.§.(4) bekezdésében elõirt, a parlagfû elleni védekezés kötelezettségét elmulasztja. /tv.60.§.(1)c./ A birság ismételten is kiszabható /tv.60.§.(2)./ A növényvédelmi birság tételes mértékét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggõ birságok kiszámításának módjáról és mértékérõl szóló 194/2008. (VII.31.) Korm. számú rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A bírságot az azt kiszabó határozat közlésétõl számított 15. napig kell megfizetni./tv.64.§.(1)./ A bírságot és az esetleges késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani. Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tõle nem lehet behajtani, a birség megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot,vezetõ tisztségviselõt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel./tv.64.§.(4)./

Kárpát-medence meleg nyári, mérsékelten csapadékos, kontinentális éghajlata kedvezõ a parlagfû számára, hazánkban ma már a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény, az egyik legigénytelenebb és legagresszívabb gyomfajunk. A szántóföldi növénytermesztés vonatkozásában tápanyag- és vízfelhasználása révén terméskiesést okoz, pollenje pedig allergiás tüneteket vált ki. Ezért nagyon fontos, hogy minden állampolgár jogkövetõ magatartással, mindent tegyen meg a parlagfû elleni védekezés érdekében.

A parlagfûvel szembeni védekezés elmulasztása

A Tv. 17. §. (4) bekezdésében elõírt védekezési kötelezettség elmulasztása
1. belterületen:
kevesebb, mint 50 m2
15 000 Ft

50 m2, vagy nagyobb, de 100 m2-nél kevesebb
15 000-50 000 Ft

100 m2, vagy nagyobb, de 200 m2-nél kevesebb
50 000-100 000 Ft

200 m2, vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb
100 000-750 000 Ft

1 ha, vagy nagyobb
750 000-5 000 000 Ft
2. külterületen:
kevesebb, mint 1 ha
15 000-50 000 Ft

1 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 5 ha
50 000-150 000 Ft

5 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 10 ha
150 000-225 000 Ft

10 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 30 ha
225 000-1 000 000 Ft

30 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 50 ha
1 000 000-2 000 000 Ft

50 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 100 ha
2 000 000-3 750 000 Ft

100 ha, vagy nagyobb
3 750 000-5 000 000 Ft

---

A dokumentum letölthetõ PDF állományként.