Ajánlott oldalak
Zöldtech Magazin
Tudatos Vásárló
Zöldövezet Program
Greenfo
Parlagfûmentes Magyarországért Egyesület
Vízminõség.hu
Nonprofit.hu
NIOK
Földmûvelésügyi Minisztérium
Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület
Népegészségügyi Portál
Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer
Hulladék Munkaszövetség
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Környezetvédelem Online
BeGreeny
Alternatív Energia Hírportál
Zöld Kör
Komposztálj!
Láncszem
Alternatív Energia
E-hulladék
Zöldõrség

Hõtérkép
Széltérkép
UV-térkép
Felhõkép
1%
Elõre is köszönjük!
Számlaszámunk:
65500037-30018202-
53000008
Latest Articles
· Majális a Tájháznál
· Visszaemlékezés az...
· Hetven éve hódít ...
· Mit kell tudni a sze...
Login
Users Online

Eszközbeszerzések támogatása
Magyarországon is terjed a veszélyes növény

Az óriás medvetalp komoly égési sérüléseket, heveny bõrgyulladást okozhat és hónapokra hólyagos foltokat hagyhat a bõrön.
Már Magyarországon is terjed a Kaukázusból származó óriás medvetalp. A növény Kárpátalján mindenhol megtalálható, tömegével nõ. Érintése veszélyes, komoly égési sérüléseket és heveny bõrgyulladást okozhat. A Híradóban megszólaló kárpátaljai természetgyógyász a lábán próbálta ki a kertjében növõ kaukázusi medvetalpat, hogy elkészíthesse az ellenszerét. Azt mondja, enélkül még csúnyábbak lehettek volna a néhány nap után is jól látható sebek. Ha ezeket elhanyagolják, akkor hónapokra hólyagos foltokat hagyhatnak a bõrön.
Az orvosok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bõrfelületet azonnal mossuk le, és óvjuk a fénytõl. Andrij Pogorljak, a kárpátaljai megyei kórház égési és plasztikai sebészeti osztályának vezetõje azt mondja, a medvetalp nedve nagyon fényérzékeny hatású, fõleg ha napfény éri, mert akkor az ultraibolya sugárzás kémiai reakciót vált ki, ami lényegesen megnöveli a mérgezõ anyagok koncentrációját, ez váltja ki az égési sérüléseket
A kaukázusi medvetalp csak a virágzásakor ártalmas az emberre, ez az idõszak viszont egész nyáron tart. A növényt a múlt század 60-as éveiben állati takarmányként termesztették Kárpátalján, azóta a veteményeskertektõl a strandokig mindenhol elterjedt. A szakemberek azt mondják, csak folyamatos gyomirtózással lehetne megszabadulni tõle, csakhogy erre nincs pénz.
(forrás: M1 Híradó)