Annyira hétköznapi eszköz a golyóstoll, hogy észre sem vesszük, hogyan változtatta meg az életünket. A sikertörténet mögött egy magyar újságíró, Bíró László áll, aki hetven éve szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, és hetvenöt éve kapott szabadalmat Magyarországon.

A nagyszerû találmányt a világ sok országában birónak nevezik, évente sok száz millió darabot adnak el belõle, a legnagyobb gyártó, a BIC 2005-ben adta el az százmilliárdodik BIC Cristal tollat. Egy októberi reggelen 1945-ben ezrek rohamozták meg a New York-i Gimbels Department Store-t, mert elõzõ nap az áruház hirdetésben egy olyan tollat kínált, amely akár két évig is kibírja újratöltés nélkül. A Gimbels az elsõ napon eladta a teljes tízezer darabos készletet, pedig a tollak darabja 12,5 dollárba került. Ez volt a golyóstoll diadalútjának elsõ fontos állomása.

Pedig a forradalmian újnak kikiáltott toll nem is volt új, elsõként egy amerikai tímár, John Loud szabadalmaztatott olyan technológiát, amelynek segítségével bõrön is tudott írni. Ez volt az elsõ golyóstoll, amely még messze volt attól, hogy tökéletesnek nevezzük. Loud kis acélgolyós csapágyat tett a tollba, de ez még csak durva felületeken tudott megfelelõ nyomot hagyni. Nem is terjedt el.

A következõ évtizedekben számos próbálkozás történt, többen készítettek golyóstollat, de a tinta vagy kifolyt vagy elapadt, nem tudták megoldani az egyenletes adagolást. Az áttöréshez három találmány kellett: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövességelvén mûködõ kapillárisrendszer (a gravitáció ellensúlyozására) és a megfelelõ tinta. Az elsõ két találmány Goy Andor nevéhez fûzõdik, de a harmadikkal készítette el a ma is ismert golyóstoll õsét Bíró László József.

A teljes cikk itt olvasható >>