A 19. században véget ért kis jégkorszak óta folyamatosan olvadnak a gleccserek. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó egyik kormányközi megbeszélésén a vízerõmûvek és a vízgazdálkodás helyzetérõl beszéltek a szakemberek. Kiderült, hogy már most komoly gondok vannak a vízhiány miatt Bolíviában, Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban.

Nemcsak Dél-Amerikában, de Európában is változások lesznek a felmelegedés miatt. A szakértõk egyetértettek abban, hogy például gondokkal küszködhet majd Svájc, hiszen az ország energiaszükségletének több mint a felét a vízerõmûvek biztosítják.
Mivel a nyarak elolvasztják a gleccserek jégrétegét, majd a nap sugarai fel is szárítják a vizet, így félõ, hogy nemsokára a vízerõmûvekhez nem lesz elég víz. A Lausanne-i EPFL Egyetem szerint 2035-re 46-60 százalékkal csökkenhet az így termelhetõ energia
Svájcban.

Lesznek azonban olyan országok, amelyek hasznot húzhatnak a globális éghajlatváltozásból. Norvégia például már most is csaknem az összes energiáját vízerõmûvekkel állítja elõ. A jövõben a még több csapadék és hó, valamint az olvadó gleccserek miatt még ennél is többet tud majd termelni. Egyes országoknak rövidtávon, az olvadó gleccserek és a még több csapadék egyfajta bónuszt jelenthet, mégis a
vízgazdálkodásnak sokkal hatékonyabbá kell válnia.

„Ha nem tudjuk megállítani a gleccserek olvadását, akkor a katasztrófák elkerülése érdekében számos víztározót kell létrehozni” – állítja Joerg Aeberhard, egy svájci vízgazdálkodási vállalat, az Alpiq vezetõje. Szerinte így lehetne a vizet egész évre megõrizni. Petra Doell, a Frankfurti Egyetem hidrológiai professzora úgy véli, hogy míg
Európában a helyzet nem rossz, addig például Délkelet Ázsiában az olvadó gleccserek óriási veszélyt jelentenek. Ott ugyanis túl kevés a tározó.

Forrás: en.cop15.dk
Bilkei Bora greenfo